Figyelem! A következő sorok kemény kritikát tartalmaznak, a korhatár-besorolás intézménye kapcsán. Amennyiben nem érzi magát társadalmilag beágyazottnak ebbe a korlátozásba, kérem haladjon tovább.
Ha viszont a 18-as karika hatással van az életére, nyomja meg a tovább gombot!
A törvénybe foglalt korhatárok valóban hatással vannak az életünkre, nem vásárolhatunk alkoholt, dohány terméket, illetve nem vehetünk részt szerencsejátékokban, ha nem múltunk el 18 évesek. Ez tiszta sor, noha a Nemzeti Dohányboltban való tartózkodást, nem tudom megérteni. Azt is törvény írja elő, de teljesen logikátlan. Olykor még veszélyes is, mivel ez az intézményesített törvény, arra kényszeríti a vásárlót, hogy hagyja kint az utcán gyermekét, amennyiben a boltba be szeretne lépni.
Vajon, mi olyat láthat meg, vagy tapasztalhat az a gyerek, ami indokolja ezt a társadalmi elvárást?
Én tényleg nem értem. A szülő felelőssége, ha a gyereke otthon látja bármiféle káros szenvedéllyel élni. Mint mondjuk inni, dohányozni, esetleg valamilyen kábítószert fogyasztani, és ezzel az égvilágon semmi gond. De azt megmutatni a gyereknek, hogy hol és milyen körülmények közt árusítják, a legkelendőbb élvezeti cikkeket... hát az lenne maga a pokol!
Tévéműsorok
Fura érdekesség, de a kereskedelmi TV-k hozták el, a korhatár-besorolást a televízióba. Korábban elegendő volt, hogy a sugárzás időpontja határozza meg, milyen korcsoportnak ajánlják. Magától értetődött, hogy a reggeli és délelőtti adást, bárki nézhette. A délutáni már érettebb volt, este pedig kimondottan komoly, felnőttes tartalom várta a nézőket. Így tulajdonképpen, ahogy érett a gyerek, egyre későbbi műsorok váltak érthetővé számára. Természetesen a szülőre volt bízva, mikor zavarja el a lurkót, a képernyő elől, de valahogy nem volt kérdés, hogy szabad e már neki, az a felnőttebb tartalom, amiben káromkodnak vagy embereket ölnek.
Viszont az egész kicsit felborult, hiszen a kereskedelmi TV, nem engedheti meg azt a luxust, hogy válogatott tartalmat kínáljon. Pontosabban válogatott az, csak nem az életkorhoz igazítják a műsorszámokat, hanem a relatív nézőközönséget kitevő számadatokhoz.
Már két évtizede is voltak éjjel-nappal sugárzó tévécsatornák, rengeteg különböző műsorral, amellyel az átlag néző csak most ismerkedik, úgyhogy logikusnak hangzik, hogy minden műsor külön bélyeget kap, hogy véletlenül se rontsa meg kiskorú hozzátartozóját, egy esetleg becsúszó anyázás vagy egy mezítelen csecs mutogatása.
Csakhogy, az idősáv alapú korhatár-besorolása még mindig játszik. Az ORTT, Média hatóság, vagy a hatályos állami intézmény, megbünteti azt a csatornát, amelyik a délutáni műsorsávban le ad, egy 16 vagy 18 karikás műsort. Hát akkor hogy van ez?
Nagyon egyszerű a válasz, szinte magától értetődik. Ez itt már nem törvény, pusztán egy ajánlás. Akkor is, ha időnként másképp hangzik, az adás elején.
Most biztos néz nagyot az olvasó, hogy miket hadovál ez a blogger? Hiszen a témába vágó wikipedia cikkben tisztán, világosan le van írva, hogy melyik hatályos törvény alapján kell besorolni, az adott műsorszámokat, filmeket, meséket, adásokat, s egyéb média termékeket; valójában mindent.
Törvény írja elő, hogy be kell sorolni. A törvény kizárólag a készítőkre és a tartalmat kínáló cégekre vonatkozik.
Mozi
Az utóbbi években sok sérelem érte a filmművészetet. Évről évre csökken a moziba járó közönség, de a bevételi mutatók nem. Furcsa, de most nem akarok belemenni, hogy ez mitől is lehet.
Sokkal érdekesebb az a tendencia, hogy a filmkészítők igyekeznek minél több embernek elérhető filmet gyártani. Ezt a legtöbb mozi, olyan kis bárgyú lesz, gyerekes, már-már felnőtt fejjel emészthetetlen látványorgia.
Természetesen, a korhatár-besorolás miatt. A legtöbb embernek fogyasztható termék a médiában 12-es karikát kap, amely a kamasztól, a fiatal felnőttön át, a nyugdíjasig, bárkinek adható. Ergo: le kell butítani, a komoly, felnőtt tartalmú filmeket is.
Mindenki pénzből él.
Hangzik el sokszor a közhely, de ezesetben hatványozottan így van. A lelkes alkotók bedobják minden tudásukat, hogy álmaikat filmre vegyék, aztán a stúdiók és a producerek úgy intézik (kérik vagy kényszerítik), hogy legyen megvágva az a kópia, minden korosztálynak, vagy legalábbis úgy, hogy a legnagyobb nézőközönség számára fogyasztható formátumba kerüljék, mire a korhatár-besorolás megtörténik.
Erősen az az érzésem, hogy történt itt egyfajta árulás. A pénzt pumpáló, illetve számolgató stáb; pontosabban a filmkészítőket csupán körülölelő bagázs, konkrétan eladta a nagyobb nézettségért, az alkotókat, miközben azt pózolják, hogy mindent megtesznek, hogy a legjobbat hozzák ki a forgatókönyvekből, illetve az autonóm alkotóikból.
Több mint arcpirító árulás
Folyamatosan ez történik. A 2010-es évek kb. végig erről szólt, hogy a remek alaptörténetek fel lettek hígítva egy kis kólával, meg csapvízzel, össze kenve egy kis zselatinnal, hogy valahogy azért kinézzen.
Évente 1 vagy 2 olyan filmes alkotás került csak elő, amelyek meg merték lépni, hogy felnőtt besorolásba csússzanak, mert a pénzes bagázs attól szorong folyamatosan, hogy nem térül meg a befektetés. Nagyon nyomasztó lehet. Sajnálom is őket.
Csak azt nem veszik észre az idióták, hogy az az évi 1-2 komolyabb tartalom mennyire sikeres lett. Az év filmjei egytől egyik.
Na, csak nehogy észrevegyék és azt hozza ki a matek, hogy a felnőtt filmben van a pénz! Akkor azatán minden filmet tele kéne nyomni öncélú káromkodással, gyilkolással, meg indokolatlan szexjelenetekkel...
Nem a 16-os vagy 18-as karika miatt lettek sikeresek azok a filmek, hanem a hiteles tartalom miatt. Azért, mert benne van, aminek benne kell lennie. Ahogy azt az írója és rendezője megálmodta.
Manapság megrabolják a filmek többségét, hogy a jobb bevételi mutatókért. A statisztika miatt. A közönségfilm a család minden tagjának lemegy a torkán, émelyítően édes, úgyhogy a legtöbb potenciális nézőhöz juttatható el.
Két szék között a padlóra...
Ami igazán nagy csalódás, hogy a hazai mozik alkalmazottainak gyakorlatilag semmi jogköre nincs, hogy betartassa ezt az ajánlást, úgyhogy a kivételesen nem megrabolt, 16 vagy 18 karikás filmekre, halálnyugodtan beengedik a gyerekeket.
Ez azt jelenti, hogy a mindenkinek lebutított, bárgyú filmet és a kőkemény felnőtt tartalmat, ugyanaz a közönség fogyasztja. Legalábbis Magyarországon. Tőlünk nyugatabbra úgy tudom, komolyabban veszik ezeket az ajánlásokat, de félre értés ne essék, nem a szülők. A cégek. Vagyis kevesebb helyen lehet ajánlani, reklámozni, az adott mozilánc kevesebbszer adhatja le, kevesebb műsorsávba tehető a tévében is. Ami nagyjából igaz itthon is. Média hatóságok dolgoznak keményen...
A sorozat felemelkedése
Az írók már régen észrevették ezt a lebutító tendenciát, úgyhogy aki tehette dobbantott a filmvilágból, hogy valami olyanból élhessen, ahol még létezik az alkotói szabadság. Híres mozisztárok is egyre gyakrabban tűntek fel sorozatokban, mára teljesen alap dolog.
A legtöbb színművésznek csupán egy dobbantó lett a felszínes mozi, hogy bekerülhessen egy sorozatba, mely manapság sokkal nagyobb kulturális élményt és mondanivalót tud átadni, mint egy másfél- két- vagy akár 3 órás filmélmény.
Nevetséges szabályzás
Kanyarodjunk vissza, a korhatárokhoz. Most már nagyjából látjuk, mennyire meghatározó, a tartalom gyártás szempontjából. Ami rendben is volna, hiszen elsősorban gyermekeinket védi, hogy ne szembesüljön túl korán, káros, személyiség romboló tartalmakkal.
Csak van itt egy kis gond, az elvekkel. Hogy lehet az, hogy a gyilkosság, egy emberi élet kioltása, jóformán korlátozás nélküli kivéve, ha az kínzással vagy maszatolással jár, ugyanakkor az emberi test fedetlen ábrázolása 16 plusszos? Különösen érdekes ez, ha nemi szervekről van szó. Leginkább kerülendő, de ha mégis kivillan, piros karikába 18!
A káromkodást még értem. Alapértelmezetten 16, leszámítva a napközis szégyentelenkedéseket (Mónika show, Anikó show, és egyéb kamudoku realityk).
Arról van szó, hogy meztelenül jövünk a világra, de 10 másodpercen belül pongyolába csomagolnak és ezt a kedves média-méltóságok szerint, így is kéne hagynunk, tizennyolc évig. Függetlenül attól, hogy anyu és/vagy apu már fürdött velünk, nem is egyszer pucéran, és elmesélte mi micsoda a testünkön. Vagy hogy már az oviban megnézegettük egymás csúnyáját. Valamint megfeledkezve arról, hogy 12-16 éves kor között brutális hormonális változásokon esik át az ember, és jelentős részük már szexel ebben az időben.
Miért nem ajánlott tartalom a szex?
A pornót még értem, hiszen az kifejezetten izgatásra való, továbbá évről évre távolodik a kulturált normáktól. Egyre hamisabb, miközben egyre többen jutnak hozzá és csempészik bele a köztudatba annak barbárságát.
Nagyon furcsa jelenség.
Állandó társadalmi probléma, a fiatalok helyes tájékoztatása. Visszatérő poén forrás évtizedek óta, az a kínos szituáció, mikor a szülő leül beszélgetni gyermekével, és elkezdi ecsetelni, hogy mit helyettesített a gólya, a jól ismert sztoriban. A modernitással érkezett ez a prüdéria.
A szex, szükség. Alapvető faj fenntartási eljárás és ugyanakkor egy nagyszerű társasági élmény. Ebből jelenleg kirekesztjük a gyerekeket, mondván, hogy károsítja a fejlődésüket.
De basszus, ha nem tudják, nem ismerik, akkor hogy várjuk el tőlük, hogy helyesen, felelősségteljesen járjanak el, és tisztelettel bánjanak partnerükkel, ha arra kerül a sor?
Erre persze azt mondja a médiakirályság, hogy ez a szülő felelőssége. Aha! Szóval eddig tartott a felelősségük? Hát nagyon nem.
Ugyanis az aljasság, az árulás, a hazugság, az embertelen viselkedés, az alkohol fogyasztás, a verekedés, a bántalmazás, teljesen rendben van. Számos formájuk 12-es karikával fogyasztható. Micsoda jó ajánlás. Köszönjük!
Korlátolt weboldalak
Mi a helyzet a digitális tartalommal?
Attól tartok, itt van a legnagyobb káosz. Az interneten nagyon sok helyen nem foglalkoznak vele. Főleg a külföldi marketing célú webhelyek. Leginkább véletlenszerűen zúdítják rá a felhasználóra az okádék hirdetéseket. Pénisz növelés, MLM ügynök toborzás, tőzsde, szerencsejáték, meg egyéb erotikus játékok... vagy bármi.
Mindössze ennyire korlátoz, hogy ne szembesüljek valami szégyenteljes vagy erőszakos dologgal. Nem túl bonyolult kikerülni, már ha alkalmazza az oldal. Sok esetben csak idegesít, hiszen én már meg tudom válogatni, milyen oldalakat nyitok meg, illetve mi az, ami érdekel. Az viszont elfogadhatatlan, hogy mindenféle adatokat gyűjtenek rólam a weboldalak, de ezt nem tudja megjegyezni. Tisztelet a kivételnek.
A vicces mégis az, hogy akik alkalmazzák rendszeresen ezt a korlátozó funkciót, sok esetben valami egészen bagatell dolog miatt teszik ki. Például, kivillant egy celeb cici alja, vagy szuper szexi fehérneműben pózolt valamelyik ilyen céda, az Instagramon, de olyan esettel is találkoztam, hogy csak le volt írva, hogy kinek milye villant ki és a kép akkor sem volt elérhető, mikor bevallottam, hogy elmúltam 18 éves.
Remek példa, ez a cikk is, melyben semmi féle felkavarót nem látok, mégis akadályozza az olvasót, csak mert a hölgy "durván dögös".
Utolsó kérdések
Miért néznek mindenkit gyereknek? Miért nem hozhat valódi döntést a szülő? Minek ezek az ajánlások?
Úgy látom, nem megfelelő ez a szabályzás. Olyan dolgokat rekeszt ki, a fiatalok fejlődéséből, melyek mélyen bele vannak ágyazva társadalmunk kultúrájába, miközben olyan helyzeteket kínál folyamatosan, amiben csak szégyenkezni tudok. Ha már van egy ilyen rendszerünk, akkor szeretném kezdeményezni ennek felülvizsgálatát. A törvénykezés nem következetes, túl sokat enged az erőszakos haláleseteknek és túl keveset a valódi, kulturált erotikus tartalomnak.
