Bizonyára sokan nem látják, vagy nem érzik úgy, hogy lennének kötelező hazugságok életünkben, de bizony, nemtől, társadalmi osztálytól, s hova tartozástól függetlenül vannak.
A szükséges rossz
Egészen kicsi korunkban kezdődik az ámítás. Szüleink sokféle apró, kegyes kis hazugsággal óvják életünket a veszélytől. Százával vannak olyan dolgok, amit a kisgyerek nagyon is jól észlel, fel is tudja fogni mi zajlik körülötte, de a magyarázat túl sokkoló lenne. Megmérgezné a gyerekkort, vagy a szellemi fejlődés egy olyan szakaszába kerülne, mellyel átugrik, egy csomó fontos lépcsőfokot. Úgyhogy elengedhetetlen, ez a formula. Ugyanakkor túlélésünkben nagy szerepet játszhat, hogy már ideje korán elleshetjük, a kamuzáshoz szükséges álcát.
Másfelől, világunk túlságosan árnyalt ahhoz, hogy messzemenő következtetésekkel kijelentsük valamiről, hogy az rossz. Egyáltalán nem rossz a hazugság. A nem igaz mondás, egyszerűen nem igaz. Illetve, kevesebb az igazság tartalma, vagy nincs. Fogalmazhatunk úgy is, hogy jó, hogy van egy ilyen kibúvónk a kényes helyzetekből. Inkább arra kellene odafigyelni, hogy mi a szándék. A szándék lehet rossz vagy jó. Rosszindulatú hazugságok általában valamilyen nyereségvágyból történnek.
Amikor visszaélésre használjuk eme képességünket, az az ami rosszat jelent. A morális eltévelyedésünket, vagy erkölcsi tisztátalanságunkat, igyekszünk ilyenkor leplezni.
Evolúciós előnyök
Bizonyára őseinknek is hasznára vált, mikor a túlélésük múlt azon, hogy mit mondanak, vagy hogyan cselekednek. Amíg a beszéd képességünk nem alakult ki, nonverbális módokon tudtunk csak hazudni, illetve megjátszani valamilyen, a valóságtól eltérő állapotunkat. Sok ezer éve műveljük, úgyhogy teljesen természetes gesztusokkal tud, a modern ember hazudozni. Bár meg kell hagyni, vannak jelei. Nem is egy könyv, meg tévésorozat foglalkozik, a hazugság látható jeleivel. Nem beszélve kutatók, orvosok, és egyéb szaktekintélyek beszámolóiról. Arról van szó, hogy a kamu, az agyunk egy teljesen más részén kerül kidolgozásra, hiszen csak fikció.
A beszédközpont, és motorikus rendszereken kívül, sok egyéb terület is működik, mikor kommunikálunk. Összesen 7 agyi terület érintett, mely hazugság esetén 14 is lehet. Ennek köszönhetően a testen látható jeleket produkál, a megnövekedett agyi tevékenység.
A modern technológiának köszönhetően, nonverbális jeleinket könnyebben elrejthetjük, hiszen legtöbb esetben, ott sem kell lennünk, amikor a hazugság megtörténik.
Egyezményes kamu
Ez az a rész, ami miatt az egész cikket írom. Mivel a létromlás újabb mélységéhez értünk. A párkapcsolatokban folyamatos probléma az egyik fél hazudozása, különösen a férfiaké. A nők szerint, folyamatosan kamuzunk. Hát hogy is van ez?
Hazug az, aki nem őszinte, és igaztalan az a szó, mely valótlant állít.
Női kamu
Már a párkapcsolat előtt megkezdődik ez a kamuzós tánc, hiszen szüleinktől pici korunk óta sajátítjuk el, és készítjük elő magunkat arra a pillanatra, hogy a másik nemet elcsábítsuk. Véleményem szerint, a nők kényszeredett szépítkezése is, egyfajta nonverbális hazugság. Hiszen olyat állít a testünkről, ami a hétköznapokban egyáltalán nem igaz.
Vannak azok a típusú nők, akik ebbe a kamuba regresszálják magukat, napról napra. Pénzt és időt nem kímélve, csak azért, hogy elmondhassák, nem is kamu; "hiszen ilyen csodás vagyok minden áldott nap."
Tudjátok, ők azok, akik minden héten a körmösnél, minden hónapban a fodrásznál, és/vagy a szoláriumban töltik a fél életük. Ahol hallatlanul jó társaságban, kellemesen eltémázgatva, építgetik kizárólag a külsejüket, hogy megfeleljenek a... kinek is? Önmaguknak? A pasijuknak? Anyunak, vagy apunak?
Kitudja, de egyáltalán nem bírom őket.
Rengeteg smink, rúzs, és hajfesték liter számra fogy, mind ezt csak azért, hogy tetszenek a paliknak. És a nagy vállalatok reklámokba injektált nyomása, csak tovább erősíti, ezt a kényszeredett megfelelést. Plakátolják ki magukra, mennyire tökéletes anyukák, tökéletes háziasszonyok, tökéletes testű amazonok, kiváló az ízlésük, és hogy csodás velük a szex, pedig még eszük is van. Ez még két nőnek is sok elvárás. Csak hazugság lehet az eredménye.
A hazugság nem az igazság ellentéte, hanem az őszinteségé. A valótlanság, az igazság ellentéte.
Minden férfi hazudik
Még szép. Társadalmi elvárás, és sok férfi éppen ezért döntött úgy, hogy visszaél vele, kihasználva a nők hiszékenységét, és egy csomó másik, aki kiszáll ebből a kamu játékból.
Az MGTOW* mozgalom egyfajta anti-feminista szerveződés. Legalábbis a mai feminizmus, genderista hullámának ellentéte szeretne lenni. Lényegében ezek a férfiak kiszálltak a buliból. Se házasság, se gyerek, se párkapcsolat, egyáltalán tartós kapcsolatokat sem építenek. Elegük van a folyamatos kis érzelmi játékokból, a pénzsóvárgó nőkből, a hazudozásból, egymás kihasználásából, a lelki zsarnokokból, valamint abból a magatartásból, amit a társadalom elvár, egy párkapcsolatban élő férfitől.
Miért hazudunk?
Az ember igen érdekes helyzetben van. Nemeink oly mértékben különböznek, hogy mindenki mást akar. A legtöbb nő társra vágyik, érzelmi stabilitásra és a biztonságra törekszik, hogy ki tudjon teljesedni; megélni nőiességét és, hogy megszülhesse gyermekét, egy arra megfelelő helyre. Ehhez férfira van szükség, de nem csak pár napra. Erre találtuk ki a párkapcsolat fogalmát, hogy a nők maguk mellett tudhassák partnerüket.
A férfi elsősorban szexet akar. Kielégülni és kiélni vágyait. Természetesen neki is kell egy biztos háttér, egy támogató társ, meg az utód(ok), csak éppen a párválasztás idején, ezen utóbbi érzések, valahol mélyen el vannak temetve. Tehát főleg azért keresi a társát, hogy legyen kivel... tudjátok.
Mivel ennyire el vannak tolódva a fő motivációk, ezért szükségszerű, hogy megtaláljuk a középutat, ahova bizony a hazugság lesz az egyetlen kézenfekvő módszerünk. A nő külsőségeiben kamuzik, míg a férfi szavaival, a vágyait leplezi, amíg biztossá nem válik a helyzet, hogy elengedje magát.
A férfi, mikor meglátja azt a csodálatos szépséget, a számára kívánatos nőt, egészen el lesz varázsolva. Legszívesebben ott helyben a földön csúszna, hogy csókolja még lábnyomát is. Már első megszólalásával, olyan szerelmi vallomást zúdítana a nőre, hogy az teljességgel vállalhatatlan ömlengésnek hatna, és több mint valószínű, hogy a csodálatos teremtés, hangos kuncogással tovább menne. Lesajnálná ezt a szerencsétlent, amiért ilyen zselé alak. Azonnal olyan dolgok futnának át az agyán, hogy mégis, mit lehetne kezdeni, egy ilyen nyálgéppel? Hogyan védelmezne meg? Miféle pasi az ilyen?
Olykor különösen nehéz megjátszanom az érdektelent. Tettetni azt, hogy nem is kell annyira, nehogy elijesszem, ezt a drága tüneményt. Majd lassan, finom jelekkel felkelteni a lány érdeklődését irántam. Mondanom se kell, ez a játék kifejezetten megterhelő. Sokan persze nagyon élvezik, mások pedig sportot űznek belőle. Nekem kissé bonyolult és túlspilázott, hogy már a 0. percben át kell vernem azt a lányt, aki talán évtizedes társammá válik, s gyermekeim anyja lehet.
Szóval, muszáj valami mást mondani ahelyett, hogy letaglóznánk a nőstényt, vágyaink szavakba öntésével. A nőknek kell egy biztonsági háló, ezért alapesetbe egy párkapcsolatra lesz szükségük, amivel viszonylag közel tudhatják magukhoz a hímet. Általában amúgy sem fekszenek össze senkivel, akitől nem várhatnak semmit. Úgyhogy nincs más megoldás, azt kell mondanunk, vele maradunk. Ez az egyetlen út, a lábak közé. A nő ezt akarja hallani.
Egyébként a férfi, amúgy sincs efféle döntő helyzetben, mikor felkorbácsolódtak a vágyai. Egyetlen cél lebeg a szeme előtt: nőt akar. Szeretkezni akar! Szóval semmiképp nem hozhat, olyan felelőtlen döntést, hogy bárki mellett letáborozzon, amíg nem történt vele semmi.
Tipikusan, csak az aktus után dől el, hogy együtt maradnak-e vagy nem. Csúnyán szólva: kell-e a nő? És itt szó sincs arról, hogy jó volt-e a szex, vagy sem. Egyáltalán nem ezen múlik. Még csak a kinézeten sem. A külsőségek legfeljebb az ágyig adnak némi lépéselőnyt. Amikor megtörtént az aktus, feloldódik az a nyomás, ami eddig az emberre nehezedett, az ágy felé vezető úton. Ekkor tud először tisztán gondolkodni a hím, és megfontolni, hogy alkalmas-e partnere hosszútávra. Itt lehet ezernyi érv, abszolút szubjektív a döntés. Mondhatjuk úgy is, hogy ekkor a nőnek, már nincs közvetlen hatása arra, hogy elfogadják vagy sem.
Íme egy bizonyíték:
Néha, a nő az, aki nem akar semmit. Egyik volt barátnőmmel történt az az eset, hogy megbeszéltük mindenek előtt, hogy csak szex lesz, és semmi kötődés. Ez a felállás egy férfinak, mondhatni, különösen imponáló tud lenni. Szépen össze is jöttek a dolgok, majd másnap azt éreztem: "Úristen, nem szabad elengednem! Szükségem van, erre a lányra."
Azelőtt is biztos éreztem már ilyet, korábbi kapcsolataim során, de ennyire még soha nem volt megvilágító erejű. Ugyebár először történt velem ilyesmi, hogy pont abba a lányba habarodtam bele, akinek nem kellett ígérnem semmit.
Érdekes szituáció volt, mivel nem is tudtam, hogy közöljem azt, hogy mégiscsak szeretnék valami komolyabbat. Hetekig eltartott, míg kinyögtem, de sikerült. Tudunk őszinték is lenni, ha sok múlik rajta.
Párkapcsolatban
Mikor már nem kérdés, hogy kivel vagyunk, még akkor sem tudunk 100%-osan őszinték lenni, - tisztelet, a kivételnek. Szomorú, de így van. Személyes kapcsolataink folyamatos kamuzgatásokkal vannak kikövezve, mert minden emberben van némi félelem az iránt, hogy mi lesz akkor, ha megbántja a másikat, vagy olyat mond, ami nem tetszene. Persze az a vicces, hogy a legtöbb esetben, ezekből semmi gond nem lenne. Nagyjából ezért csodálkoznak a nők, olyan látványosan azon, hogy szinte folyamatosan hantázunk nekik.
Egyfajta szorongás lappang bennünk. Mindenféle félelmek, amiket talán nem is tudunk szavakba önteni, csak az a kellemetlen érzés fog el, mikor őszintén kéne fogalmazni, hogy mi lesz, ha nem tetszik a válaszom? Mit mondjak, ha újabb kérdések merülnek fel? Mi lesz, ha elkezdem kifejteni az érzéseimet, és ezzel megbántom a másikat?
Nagyon nehéz levetkőzni, ezeket az ellenérzéseket. Sok idő kell, hogy kapcsolatainkba annyira önfeledté váljunk, hogy minden furcsaságunkat zokszó nélkül, félelem nélkül, pironkodás nélkül a másik elé tárjuk. Úgyhogy fogadjuk el, szükségünk van kisebb-nagyobb hazugságokra, a boldogulásunkhoz.
*Men Going Their Own Way (magyarul: férfiak, akik mennek a saját útjukon)
